Magyar
Deutsch
English
 
 
 
   
 
Üzletvezetés
Hubertus-Hof Szálloda
Vadászat és erdőgazdálkodás
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Szolgáltatás
Igazgatás
Nyilatkozat
Nagyberek Vízkormányzás
  Hírek
  - Interjú Oliver Hahnenkamm ügyvezetővel
  - Interjú Kanyar Roland Állattenyésztési ágazatvezetővel
  - Duális képzés
  - A Terra Pannonia angus marhahús a Balaton alapanyaga
  - Vizitúra a Nagyberekben
  - Megéri itt vadászni...
  - Energy Manager a Hubertusban!
  - Hubertus Bt. tevékenysége a társadalmi hatékonyság jegyében...
  - Egy sikeres 5. Nyílt nap - 20 éves lett a Hubertus...
  - AGCO katalógus - képek a Hubertus földeken...
  - Horsch Focus 6 TD - a vetés új generációja...
  - Ismét minőségdíjas a Hubertus-Hof...
  - Munkában a szolgáltatási ágazat...
  - Borjúlátogatás óvodásoknak és kisiskolásoknak a Hubertusnál…
  - Nem történt környezetkárosítás a Balaton-Nagyberekben
  - Segített a Hubertus Bt!
  - 1700 t kukoricát szálítottunk Németországba
  - Sikeres szereplés a Kaposvári Állattenyésztési Napokon
  - SIKERES JANUÁRI VADÁSZAT
  - Cégünk a KÁN-on
  - A Nagyberek, a Hubertus és a 10Ft!
 

"A Nagyberek, a Hubertus és a 10 Ft!"
 Interjú Oliver Hahnenkammal, a Hubertus Bt. ügyvezetõjével

 

Lassan egy éve a Hubertus Bt szemére vetik, hogy egy, a Balaton déli partján fekvõ területet 1992-óta 10 Ft/ha áron bérel a Magyar Államtól. A területek kezelésével megbízott NFA (Nemzeti Földalapkezelõ) jogi lépéseket indított a haszonbérleti szerzõdés ellen, hogy a szerzõdést érvénytelenné nyilvánítsák. A Hubertus Bt. álláspontja az, hogy a haszonbérleti szerzõdés nem tekinthetõ izoláltan, hanem az egy szindikátusi szerzõdés részét képezi, amelyben a cég állami feladatokat vállalt át, amelyek értéke megfelel legalább a piaci haszonbérleti díjnak. Egyébként a kaposvári törvényszék is ezt az álláspontot képviselte már több, mint egy évvel ezelõtt. A Hubertus B.-t 1992-ben a Braun Industrieholding AG és a Magyar Állam alapította, mint Joint Venture-t, a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság (BNB ÁG) közvetlen jogutódjaként. Errõl a témáról beszélgettünk a Hubertus Bt. ügyvezetõjével, Oliver Hahnenkamm úrral.

1. Kérdés: Közismert, hogy a Hubertus Bt. állami területeket vett haszonbérbe 10 Ft/ha haszonbérleti díj ellenében 99 évre. Nem gondolja ezt a két tényt méltánytalannak?

OH: Folyamatosan ezt vetik a szemünkre, de ezt a két számot összefüggésükben kell vizsgálni! A haszonbérleti szerzõdés része egy szerzõdésnek (szindikátusi szerzõdés), amely egy befektetõ bevonására vonatkozik az akkori Balaton-nagybereki Állami Gazdaságba (BNB ÁG). Ebben a szerzõdésben megállapították, hogy a Magyar Állam és a befektetõ vegyes vállalatot alapítanak, a jelenlegi Hubertus Bt-t, mint az állami gazdaság közvetlen jogutódját. Ennek a vállalatnak kellett átvennie a területekre vonatkozó vízgazdálkodási feladatokat, mint a területek haszonbérlõje és gazdálkodója. Mivel a Nagyberek a Balaton vízszintje alatt található, könnyen belátható, hogy a terület használata csak a vízgazdálkodás mellett lehetséges, egyúttal megteremti a tulajdonos számára az elõfeltételét annak, hogy a területeket vagy saját maga hasznosítja, vagy pedig haszonbérbe adja, ahogyan az a jelen esetben történt.

Annak tudatában, hogy a vízgazdálkodás költségei abban az idõben is megfeleltek legalább az elméletileg elérhetõ haszonbérleti díj mértékének - ezt akkor így mondták a befektetõknek és ez be is igazolódott - az a megállapodás született, hogy a haszonbérleti díjat a szimbolikus 10 Ft/ha mértékben állapítják meg. Ez a konstrukció nem csak akkor, hanem most is pénzügyileg elsõsorban a Magyar Állam számára ésszerû. Visszatérve a 99 éves haszonbérleti idõre: a haszonbérleti idõtartamot akkoriban az ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) javasolta, hogy a befektetõt hosszú távra lekösse és kedvet csináljon az alapvetõ befektetésekhez.

 

 

2. Kérdés: Miért került a haszonbérleti díj ilyen hosszú idõtartamra fix összegben megállapításra? Nem kellene az infláció mértékéhez igazítani?

 

OH: Két oka van annak, hogy a 10 Ft/ha haszonbérleti díjnak nincs korrekciós záradéka. Egyrészt ez, ahogyan említettem, egy szimbolikus összeg, a vízgazdálkodási kötelezettség átvállalása miatt. Másrészt az infláció ugyanúgy érinti a víz szivattyúzásának és a csatornatisztításnak a költségeit, mint az áram, a dízelolaj, a gépek, a bérköltségek stb., mint a haszonbérleti díjat. Ezért ez a konstrukció nem csak jelenleg, hanem a jövõben is ésszerû.

 

 

3. Kérdés: mely alapvetõ befektetések voltak szükségesek?

 

OH: Röviden három alapvetõ területet lehet megnevezni. Elõször is teljesen fel kellett újítani a gépparkot, másrészt sürgõsen készpénzre volt szükség, hogy elháruljon a közvetlen fizetõképtelenség. Mindkettõ rögtön a befektetõ vállalatba történõ felvételének aláírása után teljesült 1992-ben, és 350 millió Ft összeget tett ki (kb. 7 millió DM). A harmadik alapvetõ lépés ahhoz, hogy a vállalat újra termelõképes legyen, a már említett árkokból, hidakból stb. álló vízelvezetõ rendszer teljes felújítása volt. Ez 1993 és 2002 között megtörtént és 600 millió Ft összeget tett ki. Az infrastruktúra egyébként továbbra is az állam tulajdonában van, hiszen ez is a haszonbérelt területek részét képezi!

 

4. Kérdés: A haszonbérelt terület milyen besorolású területeket foglal magába?

 

OH: Összesen kb. 7.750 ha nagyságú területrõl van szó, amely 42 különbözõ hasznosítási ághoz tartozik és összesen kb. 56.750 aranykorona értékû. 22 hasznosítási ág, vagy 475 ha ebbõl az aranykorona érték nélküli csatornákat, utakat, árkokat stb. foglalja magába. Ezek képezik az infrastruktúrát, amely a területek lecsapolásához szükséges. További 1.242 ha, vagy 5.473 aranykorona értékû földet maga az NFA is "mezõgazdasági termelésre alkalmatlannak" minõsített 2012 nyarán. Összesen 1.717 ha, ill. a területek 22%-a ennek következtében csak pénzbe kerül a haszonbérlõnek.

 

5. Kérdés: Konkrétan milyen magasak a vízgazdálkodás költségei, és milyen magas lenne a haszonbérleti díj?

 

OH: A csatornák, utak stb. karbantartása és a vízszivattyúzás 2007 és 2011 között összesen 341 millió Ft-ba került, tehát átlagosan 68,2 millió Ft/év. Az NFA ezekben az években aktuális haszonbérleti díjaival számolva 264 millió Ft, vagy 52,8 millió Ft/év adódik, amelybe beszámolásra került valamennyi aranykorona is. Ez 1992 óta a teljes idõszakra vonatkozik. Tehát egy laikus számára is érthetõ, hogy ennek a konstrukciónak a felbontása a Magyar Állam számára mínusz 2.000 Ft/ha szaldót eredményezne, ami gazdaságilag rosszabb lenne, mint a plusz 10 Ft/ha. És minden alkalmazott kötelessége, hogy az államot megóvja a gazdasági hátrányoktól. Ez vonatkozik az NFA elnökére is, még akkor is, ha a 10 Ft/ha elõször valami mást sejtetne.

 

6. Kérdés: Egyáltalán hogyan jött létre 1992-ben az úgynevezett szindikátusi szerzõdés?

OH: A BNB ÁG egyrészt a gazdaságilag hátrányos helyzete miatt nem rendelkezett elég pénzzel ahhoz, hogy befektessen a technikába és a vízgazdálkodásba, ezért folyamatosan csökkent a vállalat produktivitása, végül veszteségessé is vált. Másrészt megrendezésre került az 1989-es fogathajtó világbajnokság, amit a megállapodás szerint a Magyar Államnak kellett volna finanszíroznia. Amikor az állam nem tudta, vagy nem akarta megtéríteni ennek költségeit, a BNB ÁG ott maradt az adóságokkal, amelyeket nem volt képes kifizetni.

 

7. Kérdés: Hogyan és mikor léptek fel a befektetõk?

 

OH: Ezen a ponton valamit részletesebben ki kell fejtenem: 1989 októberében a BNB ÁG vezetõsége egy vadászat alkalmával megkereste a Braun testvéreket, hogy el tudnák-e képzelni, hogy befektessenek a BNB ÁG-ba egy Joint Venture alapítása érdekében. Ennek oka az üzem újra felszereléséhez szükséges nagy befektetési szükséglet volt, amelyet belsõ forrásokból a nagy veszteségek és a magas adósságok miatt nem volt lehetséges. A göttingeni üzemgazdasági iroda (BBG) elemzést készített az üzemrõl.

1990 márciusában az ÁVÜ mint a BNB ÁG tulajdonosi képviselõje arról tájékoztatott, hogy a föld nem vihetõ be nem pénzbeli betétként a Joint Venture vállalatba. Ezután lelohadt a befektetõk érdeklõdése, a Joint Venture földtulajdona nélkül nem biztosította a befektetés biztonságát ahhoz, hogy igazolja a tõkebevitelt. A beszélgetések megszakadtak.

1990 novemberében vagy decemberben az akkori miniszterelnök, Dr. Antall József megkereste Dr. Bálintfy urat, és arra kérte, hogy állítsa helyre a kapcsolatot a Braun testvérekkel, hogy folytatódjanak a beszélgetések.

1991 januárban újra megindultak a beszélgetések, a göttingeni üzemgazdasági iroda (BBG) folytatta a munkáját és egy üzemi koncepción dolgozott. Így több jelentésben is szerepelt a vízgazdálkodási költségek (tulajdonosi kötelezettség) és a haszonbérleti követelések (haszonbérlõi kötelezettség) paritása. Ebbõl fakadt az a gondolat, hogy a lecsapolás feladatát átadják a gazdálkodónak, hogy elkerüljék azt, hogy a lecsapolás pénzügyileg motivált korlátozása (a haszonbérbeadó által) termeléskieséshez (a haszonbérlõnél) és vitákhoz vezessen. A költségek és az elméleti haszonbérleti díj paritása miatt a díjat szimbolikusan 10 Ft/ha összegben állapították meg.

1991.május 8.-án az akkori privatizációs miniszter és az ÁVÜ jogi tanácsának elnöke, Dr. Mádl Ferenc, beszélgetésre hívta a Braun testvéreket a Parlamentbe. Megbeszélték a Joint Venture keretfeltételeit, amelyeket 1991. június 9.-én ugyanebben a körben konkretizáltak.

1991. augusztus 12.-én létrejött egy találkozó a Braun testvérek és a mezõgazdasági minisztérium illetékes államtitkára, Dr. Raskó György között a mezõgazdasági fejlesztés részleteinek megbeszélése céljából.

1991. november 11.-én az ÁVÜ-n belüli értékelõ iroda (Zsombor András) drasztikus szavakkal számolt be az ÁVÜ igazgatóságának a BNB ÁG állapotáról:

 

 

"az állami gazdaság jelenleg veszteséges és a veszteség az átalakulásig eltelt idõ alatt növekedni fog, ami csökkenti a vagyoni értéket "

 

"Amennyiben ebben az évben nem történik meg az átalakulás, akkor az állami gazdaság kénytelen lesz csõdeljárást kérni és az azonnali felszámolási érték becslésem szerint nem fogja meghaladni a 100-150 millió forintot"

 

"Az épületek és berendezések többsége, bár azok a könyvekben értékkel szerepelnek, kevesebbet érnek, mert használaton kívül állnak (pl. a lovarda), bár szükségesek az üzem fenntartásához, de nem hoznak bevételt (pl. a vízelvezetési berendezések, csatornák, zsilipek), illetve nulla értékûek, mert gazdasági okokból, vagy hatósági döntés alapján nem üzemeltethetõek. Ezeket le kell bontani, és néhány épület esetében még a bontási anyag sem használható már fel"

 

"A területek egy méterrel a Balaton vízszintje alatt fekszenek, ezért mezõgazdasági megmûvelésre csak részben és idõben korlátozottan alkalmasak "

 

"Az állami gazdaság területe tehát csak a terveknek megfelelõen a biotermelésen, az aszeptikus marhatenyésztésen, valamint a természetvédelmi terület kialakításán, ill. az azzal összefüggõ tevékenységen keresztül hasznosítható gazdaságilag. Ehhez elengedhetetlen az átalakulás és a külföldi tõkebevonás"

 

 

1991. december 4.-én az ÁVÜ tanácsa engedélyezte a Braun Industrieholding (BIH) belépését a BNB ÁG-be a szindikátusi szerzõdésben rögzített feltételekkel, az erre vonatkozó döntést levélben közölték a BNB ÁG igazgatójával, Baumstark úrral. Az ÁVÜ ebben a döntésben azt javasolta, hogy a haszonbérlet idõtartamát "legalább 50 és maximum 99 évben" határozzák meg annak érdekében, hogy a partnert hosszú távra lekössék (!).

Az 1991. december és 1992. április közötti idõszakban az ÁVÜ és a BIH jogi képviselõi kidolgozták a szerzõdéseket, amelyek 1992. április 7.-én kerültek aláírásra az ÁVÜ irodáiban, napokkal azelõtt, mielõtt a BNB ÁG-nek csõdöt kellett volna jelentenie.

Elsõ lépésben a befektetõk 1992-ben 200 millió Ft (akkor 4 millió DM) készpénzt, és 150 millió Ft (akkor 3,5 millió DM) nem pénzbeli betétet vittek gépek formájában, tehát összesen 350 millió Ft-ot. A BNB ÁG állóeszközállománya 300 millió Ft volt. A két összeg, 350/300 arányából következett a tõketársasággá alakult cég 54% - 46% tulajdoni hányada, amelyet 1992. április 7.-tõl Hubertus Rt.-nek neveztek el. Ebben az idõpontban a kötelezettségek 581 millió Ft-ot (11,6 millió DM) tettek ki.

1996-ban a Magyar Állam felmondta a Hubertus Bt.-ben fennálló üzletrészét, és a társaság kifizette azt. A jelenlegi tulajdonos által a Hubertus Bt.-ben végrehajtott tõkeemelések a mai napig 6,3 milliárd Ft-ot, vagy 22,5 millió €-t tesznek ki. Ezek által került fejlesztésre az üzem és került biztosításra számos munkahely.

 

8. Kérdés: Hogyan érez, vagy gondolkodik ezeknek az ismereteknek a birtokában a beszélgetés elején említett az NFA által az Önök cége elleni támadásokról?

 

OH: A MOL szóvivõjét kell idéznem ezzel kapcsolatban, aki 2012. november 12.-én a Horvát Állammal folytatott vitáról ezt nyilatkozta:

"A horvát kormány számára is kiemelt fontosságú, hogy a MOL megmentse az INA-t a csõd szélérõl. Kifejezetten megkönnyebbülnének, hogy a válság idején nem kell az adófizetõk pénzét befektetniük a társaságba. A gázüzletágat a horvátok az energiabiztonság miatt állami tulajdonban akarták tudni. Nem kellet õket sokat gyõzködni, nem volt szükség trükkökre. És akkor még nem beszéltem az erkölcsi kérdésekrõl " - nyilatkozta a szóvivõ.

Anélkül, hogy ismernénk és értékelnénk ennek az ügynek a hátterét, az elõzõ nyilatkozat viszonylag pontosan leírja a mi 20 évvel ezelõtti helyzetünket. Ha azt kérdezi, mit érzünk, legjobb lenne, ha megkérdezné a MOL tulajdonosait a véleményükrõl a horvátok viselkedésével kapcsolatban!

 

9. Kérdés: El tudja képzelni, hogy megállapításra kerül a haszonbérleti szerzõdés érvénytelensége?

OH: A bíróság független. Hiszek benne, hogy a bíróság folytatja a megkezdett utat, és a haszonbérleti szerzõdést a teljes megállapodás részének tekinti. Ebbõl következõen nem tudom elképzelni, hogy a haszonbérleti szerzõdést meglepõ módon érvénytelennek nyilvánítaná. Arra is gondolni kell, hogy ennek a pernek a kimenetele a többi befektetõ számára is jelzésértékû lesz.  

 

 

Hahnenkamm Úr, köszönöm a beszélgetést!

 

 

Az interjút a Hubertus Bt. belsõ kommunikációjában dolgozó kolléganõ készítette.

<<

 

Cégünkről készült bemutatót letöltheti a linkre kattintva!

 

 

   


A Hubertus Bt és a Nagyberek...
Video

   


Új, nagyteljesítményű szivattyúk a Nagyberekben  

Angus marha a Nagyberekből (prospektus)

 

   


Kiváló minőségű magyar marhahús a Terra Pannóniától