"A Nagyberek, a Hubertus és a 10 Ft!"
Interjú Oliver Hahnenkammal, a Hubertus Bt. ügyvezetõjével
Lassan egy éve a Hubertus Bt szemére vetik, hogy egy, a Balaton déli partján fekvõ területet 1992-óta 10 Ft/ha áron bérel a Magyar Államtól. A területek kezelésével megbízott NFA (Nemzeti Földalapkezelõ) jogi lépéseket indított a haszonbérleti szerzõdés ellen, hogy a szerzõdést érvénytelenné nyilvánítsák. A Hubertus Bt. álláspontja az, hogy a haszonbérleti szerzõdés nem tekinthetõ izoláltan, hanem az egy szindikátusi szerzõdés részét képezi, amelyben a cég állami feladatokat vállalt át, amelyek értéke megfelel legalább a piaci haszonbérleti díjnak. Egyébként a kaposvári törvényszék is ezt az álláspontot képviselte már több, mint egy évvel ezelõtt. A Hubertus B.-t 1992-ben a Braun Industrieholding AG és a Magyar Állam alapította, mint Joint Venture-t, a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság (BNB ÁG) közvetlen jogutódjaként. Errõl a témáról beszélgettünk a Hubertus Bt. ügyvezetõjével, Oliver Hahnenkamm úrral.
1. Kérdés: Közismert, hogy a Hubertus Bt. állami területeket vett haszonbérbe 10 Ft/ha haszonbérleti díj ellenében 99 évre. Nem gondolja ezt a két tényt méltánytalannak?
OH: Folyamatosan ezt vetik a szemünkre, de ezt a két számot összefüggésükben kell vizsgálni! A haszonbérleti szerzõdés része egy szerzõdésnek (szindikátusi szerzõdés), amely egy befektetõ bevonására vonatkozik az akkori Balaton-nagybereki Állami Gazdaságba (BNB ÁG). Ebben a szerzõdésben megállapították, hogy a Magyar Állam és a befektetõ vegyes vállalatot alapítanak, a jelenlegi Hubertus Bt-t, mint az állami gazdaság közvetlen jogutódját. Ennek a vállalatnak kellett átvennie a területekre vonatkozó vízgazdálkodási feladatokat, mint a területek haszonbérlõje és gazdálkodója. Mivel a Nagyberek a Balaton vízszintje alatt található, könnyen belátható, hogy a terület használata csak a vízgazdálkodás mellett lehetséges, egyúttal megteremti a tulajdonos számára az elõfeltételét annak, hogy a területeket vagy saját maga hasznosítja, vagy pedig haszonbérbe adja, ahogyan az a jelen esetben történt.
Annak tudatában, hogy a vízgazdálkodás költségei abban az idõben is megfeleltek legalább az elméletileg elérhetõ haszonbérleti díj mértékének - ezt akkor így mondták a befektetõknek és ez be is igazolódott - az a megállapodás született, hogy a haszonbérleti díjat a szimbolikus 10 Ft/ha mértékben állapítják meg. Ez a konstrukció nem csak akkor, hanem most is pénzügyileg elsõsorban a Magyar Állam számára ésszerû. Visszatérve a 99 éves haszonbérleti idõre: a haszonbérleti idõtartamot akkoriban az ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) javasolta, hogy a befektetõt hosszú távra lekösse és kedvet csináljon az alapvetõ befektetésekhez.
2. Kérdés: Miért került a haszonbérleti díj ilyen hosszú idõtartamra fix összegben megállapításra? Nem kellene az infláció mértékéhez igazítani?
OH: Két oka van annak, hogy a 10 Ft/ha haszonbérleti díjnak nincs korrekciós záradéka. Egyrészt ez, ahogyan említettem, egy szimbolikus összeg, a vízgazdálkodási kötelezettség átvállalása miatt. Másrészt az infláció ugyanúgy érinti a víz szivattyúzásának és a csatornatisztításnak a költségeit, mint az áram, a dízelolaj, a gépek, a bérköltségek stb., mint a haszonbérleti díjat. Ezért ez a konstrukció nem csak jelenleg, hanem a jövõben is ésszerû.
3. Kérdés: mely alapvetõ befektetések voltak szükségesek?
OH: Röviden három alapvetõ területet lehet megnevezni. Elõször is teljesen fel kellett újítani a gépparkot, másrészt sürgõsen készpénzre volt szükség, hogy elháruljon a közvetlen fizetõképtelenség. Mindkettõ rögtön a befektetõ vállalatba történõ felvételének aláírása után teljesült 1992-ben, és 350 millió Ft összeget tett ki (kb. 7 millió DM). A harmadik alapvetõ lépés ahhoz, hogy a vállalat újra termelõképes legyen, a már említett árkokból, hidakból stb. álló vízelvezetõ rendszer teljes felújítása volt. Ez 1993 és 2002 között megtörtént és 600 millió Ft összeget tett ki. Az infrastruktúra egyébként továbbra is az állam tulajdonában van, hiszen ez is a haszonbérelt területek részét képezi!
4. Kérdés: A haszonbérelt terület milyen besorolású területeket foglal magába?
OH: Összesen kb. 7.750 ha nagyságú területrõl van szó, amely 42 különbözõ hasznosítási ághoz tartozik és összesen kb. 56.750 aranykorona értékû. 22 hasznosítási ág, vagy 475 ha ebbõl az aranykorona érték nélküli csatornákat, utakat, árkokat stb. foglalja magába. Ezek képezik az infrastruktúrát, amely a területek lecsapolásához szükséges. További 1.242 ha, vagy 5.473 aranykorona értékû földet maga az NFA is "mezõgazdasági termelésre alkalmatlannak" minõsített 2012 nyarán. Összesen 1.717 ha, ill. a területek 22%-a ennek következtében csak pénzbe kerül a haszonbérlõnek.
5. Kérdés: Konkrétan milyen magasak a vízgazdálkodás költségei, és milyen magas lenne a haszonbérleti díj?
OH: A csatornák, utak stb. karbantartása és a vízszivattyúzás 2007 és 2011 között összesen 341 millió Ft-ba került, tehát átlagosan 68,2 millió Ft/év. Az NFA ezekben az években aktuális haszonbérleti díjaival számolva 264 millió Ft, vagy 52,8 millió Ft/év adódik, amelybe beszámolásra került valamennyi aranykorona is. Ez 1992 óta a teljes idõszakra vonatkozik. Tehát egy laikus számára is érthetõ, hogy ennek a konstrukciónak a felbontása a Magyar Állam számára mínusz 2.000 Ft/ha szaldót eredményezne, ami gazdaságilag rosszabb lenne, mint a plusz 10 Ft/ha. És minden alkalmazott kötelessége, hogy az államot megóvja a gazdasági hátrányoktól. Ez vonatkozik az NFA elnökére is, még akkor is, ha a 10 Ft/ha elõször valami mást sejtetne.
6. Kérdés: Egyáltalán hogyan jött létre 1992-ben az úgynevezett szindikátusi szerzõdés?
OH: A BNB ÁG egyrészt a gazdaságilag hátrányos helyzete miatt nem rendelkezett elég pénzzel ahhoz, hogy befektessen a technikába és a vízgazdálkodásba, ezért folyamatosan csökkent a vállalat produktivitása, végül veszteségessé is vált. Másrészt megrendezésre került az 1989-es fogathajtó világbajnokság, amit a megállapodás szerint a Magyar Államnak kellett volna finanszíroznia. Amikor az állam nem tudta, vagy nem akarta megtéríteni ennek költségeit, a BNB ÁG ott maradt az adóságokkal, amelyeket nem volt képes kifizetni.
7. Kérdés: Hogyan és mikor léptek fel a befektetõk?
OH: Ezen a ponton valamit részletesebben ki kell fejtenem: 1989 októberében a BNB ÁG vezetõsége egy vadászat alkalmával megkereste a Braun testvéreket, hogy el tudnák-e képzelni, hogy befektessenek a BNB ÁG-ba egy Joint Venture alapítása érdekében. Ennek oka az üzem újra felszereléséhez szükséges nagy befektetési szükséglet volt, amelyet belsõ forrásokból a nagy veszteségek és a magas adósságok miatt nem volt lehetséges. A göttingeni üzemgazdasági iroda (BBG) elemzést készített az üzemrõl.
1990 márciusában az ÁVÜ mint a BNB ÁG tulajdonosi képviselõje arról tájékoztatott, hogy a föld nem vihetõ be nem pénzbeli betétként a Joint Venture vállalatba. Ezután lelohadt a befektetõk érdeklõdése, a Joint Venture földtulajdona nélkül nem biztosította a befektetés biztonságát ahhoz, hogy igazolja a tõkebevitelt. A beszélgetések megszakadtak.
1990 novemberében vagy decemberben az akkori miniszterelnök, Dr. Antall József megkereste Dr. Bálintfy urat, és arra kérte, hogy állítsa helyre a kapcsolatot a Braun testvérekkel, hogy folytatódjanak a beszélgetések.
1991 januárban újra megindultak a beszélgetések, a göttingeni üzemgazdasági iroda (BBG) folytatta a munkáját és egy üzemi koncepción dolgozott. Így több jelentésben is szerepelt a vízgazdálkodási költségek (tulajdonosi kötelezettség) és a haszonbérleti követelések (haszonbérlõi kötelezettség) paritása. Ebbõl fakadt az a gondolat, hogy a lecsapolás feladatát átadják a gazdálkodónak, hogy elkerüljék azt, hogy a lecsapolás pénzügyileg motivált korlátozása (a haszonbérbeadó által) termeléskieséshez (a haszonbérlõnél) és vitákhoz vezessen. A költségek és az elméleti haszonbérleti díj paritása miatt a díjat szimbolikusan 10 Ft/ha összegben állapították meg.
1991.május 8.-án az akkori privatizációs miniszter és az ÁVÜ jogi tanácsának elnöke, Dr. Mádl Ferenc, beszélgetésre hívta a Braun testvéreket a Parlamentbe. Megbeszélték a Joint Venture keretfeltételeit, amelyeket 1991. június 9.-én ugyanebben a körben konkretizáltak.
1991. augusztus 12.-én létrejött egy találkozó a Braun testvérek és a mezõgazdasági minisztérium illetékes államtitkára, Dr. Raskó György között a mezõgazdasági fejlesztés részleteinek megbeszélése céljából.
1991. november 11.-én az ÁVÜ-n belüli értékelõ iroda (Zsombor András) drasztikus szavakkal számolt be az ÁVÜ igazgatóságának a BNB ÁG állapotáról:
"az állami gazdaság jelenleg veszteséges és a veszteség az átalakulásig eltelt idõ alatt növekedni fog, ami csökkenti a vagyoni értéket "
"Amennyiben ebben az évben nem történik meg az átalakulás, akkor az állami gazdaság kénytelen lesz csõdeljárást kérni és az azonnali felszámolási érték becslésem szerint nem fogja meghaladni a 100-150 millió forintot"
"Az épületek és berendezések többsége, bár azok a könyvekben értékkel szerepelnek, kevesebbet érnek, mert használaton kívül állnak (pl. a lovarda), bár szükségesek az üzem fenntartásához, de nem hoznak bevételt (pl. a vízelvezetési berendezések, csatornák, zsilipek), illetve nulla értékûek, mert gazdasági okokból, vagy hatósági döntés alapján nem üzemeltethetõek. Ezeket le kell bontani, és néhány épület esetében még a bontási anyag sem használható már fel"
"A területek egy méterrel a Balaton vízszintje alatt fekszenek, ezért mezõgazdasági megmûvelésre csak részben és idõben korlátozottan alkalmasak "
"Az állami gazdaság területe tehát csak a terveknek megfelelõen a biotermelésen, az aszeptikus marhatenyésztésen, valamint a természetvédelmi terület kialakításán, ill. az azzal összefüggõ tevékenységen keresztül hasznosítható gazdaságilag. Ehhez elengedhetetlen az átalakulás és a külföldi tõkebevonás"
1991. december 4.-én az ÁVÜ tanácsa engedélyezte a Braun Industrieholding (BIH) belépését a BNB ÁG-be a szindikátusi szerzõdésben rögzített feltételekkel, az erre vonatkozó döntést levélben közölték a BNB ÁG igazgatójával, Baumstark úrral. Az ÁVÜ ebben a döntésben azt javasolta, hogy a haszonbérlet idõtartamát "legalább 50 és maximum 99 évben" határozzák meg annak érdekében, hogy a partnert hosszú távra lekössék (!).
Az 1991. december és 1992. április közötti idõszakban az ÁVÜ és a BIH jogi képviselõi kidolgozták a szerzõdéseket, amelyek 1992. április 7.-én kerültek aláírásra az ÁVÜ irodáiban, napokkal azelõtt, mielõtt a BNB ÁG-nek csõdöt kellett volna jelentenie.
Elsõ lépésben a befektetõk 1992-ben 200 millió Ft (akkor 4 millió DM) készpénzt, és 150 millió Ft (akkor 3,5 millió DM) nem pénzbeli betétet vittek gépek formájában, tehát összesen 350 millió Ft-ot. A BNB ÁG állóeszközállománya 300 millió Ft volt. A két összeg, 350/300 arányából következett a tõketársasággá alakult cég 54% - 46% tulajdoni hányada, amelyet 1992. április 7.-tõl Hubertus Rt.-nek neveztek el. Ebben az idõpontban a kötelezettségek 581 millió Ft-ot (11,6 millió DM) tettek ki.
1996-ban a Magyar Állam felmondta a Hubertus Bt.-ben fennálló üzletrészét, és a társaság kifizette azt. A jelenlegi tulajdonos által a Hubertus Bt.-ben végrehajtott tõkeemelések a mai napig 6,3 milliárd Ft-ot, vagy 22,5 millió €-t tesznek ki. Ezek által került fejlesztésre az üzem és került biztosításra számos munkahely.
8. Kérdés: Hogyan érez, vagy gondolkodik ezeknek az ismereteknek a birtokában a beszélgetés elején említett az NFA által az Önök cége elleni támadásokról?
OH: A MOL szóvivõjét kell idéznem ezzel kapcsolatban, aki 2012. november 12.-én a Horvát Állammal folytatott vitáról ezt nyilatkozta:
"A horvát kormány számára is kiemelt fontosságú, hogy a MOL megmentse az INA-t a csõd szélérõl. Kifejezetten megkönnyebbülnének, hogy a válság idején nem kell az adófizetõk pénzét befektetniük a társaságba. A gázüzletágat a horvátok az energiabiztonság miatt állami tulajdonban akarták tudni. Nem kellet õket sokat gyõzködni, nem volt szükség trükkökre. És akkor még nem beszéltem az erkölcsi kérdésekrõl " - nyilatkozta a szóvivõ.
Anélkül, hogy ismernénk és értékelnénk ennek az ügynek a hátterét, az elõzõ nyilatkozat viszonylag pontosan leírja a mi 20 évvel ezelõtti helyzetünket. Ha azt kérdezi, mit érzünk, legjobb lenne, ha megkérdezné a MOL tulajdonosait a véleményükrõl a horvátok viselkedésével kapcsolatban!
9. Kérdés: El tudja képzelni, hogy megállapításra kerül a haszonbérleti szerzõdés érvénytelensége?
OH: A bíróság független. Hiszek benne, hogy a bíróság folytatja a megkezdett utat, és a haszonbérleti szerzõdést a teljes megállapodás részének tekinti. Ebbõl következõen nem tudom elképzelni, hogy a haszonbérleti szerzõdést meglepõ módon érvénytelennek nyilvánítaná. Arra is gondolni kell, hogy ennek a pernek a kimenetele a többi befektetõ számára is jelzésértékû lesz.
Hahnenkamm Úr, köszönöm a beszélgetést!
Az interjút a Hubertus Bt. belsõ kommunikációjában dolgozó kolléganõ készítette.
Cégünk tavaly is részt vett a Kaposvár Állattenyésztési Napokon. 2011-ben az V. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitó ünnepsége egyben a Jubileumi Kaposvári Egyetemi Napok kezdete is volt.
A kiállítás nyitónapján került sor a Kaposvári Egyetem auditóriumában a jubileumi konferencia megtartására, ahol elõször az 50 éves agrár felsõoktatásról emlékeztek meg neves elõadók.
A Hubertus Bt. két standon is kiállítóként volt megtalálható. Vadasparkban fácántenyésztésünk mutatkozott be, míg a kiváló magyar élelmiszerek között saját márkánk, a Terra Pannonia és szállodánk, a Hubertus Hof szerepelt sikeresen.
Találkozunk a 2012-es KÁN-on!
A hagyományokhoz híven idén is megrendezésre került a januári nagy vadászat a Hubertus-Hofban.
A 3 nap alatt 57 vaddisznó, 20 szarvastehén és -borjú, valamint 1 õzsuta és 865 db fácán került a terítékre.
Sikeres szereplés a Kaposvári Állattenyésztési Napokon
Cégünk idén 3 db húsmarhával vett részt a kiállításon. 1 fiatal tenyészbika illetve 2 vemhes üszõ képviselte a Hubertus Bt állattenyészétének munkáját. Az állatok a saját kategóriájukban az elsõ díjat hozták el, emelett számos szakmai dicséretet is kaptak a kitûnõ kondíció és a sikeres felkészítés miatt. A Hubertus Bt idén megkapta a törzstenyészet címet, így jogosult a tenyészállat értékesítésre is.
1700 t kukoricát szálítottunk Németországba
2013. december 2-án és 3-án elõször rakodtunk folyami hajóba saját termelésû kukoricát!
Összesen 1.700 tonna magyar kukoricát szállít a holland MS Ilona a Dunán és a Rajna-Majna-Duna csatornán keresztül a németországi Mühlhausenbe, hogy onnan kamionok segítségével eljuthasson a bajor gazdákhoz!
Segített a Hubertus Bt.!
Cégünk új mezgarnitúrával támogatta az NB1/B-ben szereplõ Marcali VSZSE junior kézilabda csapatát. Cikk bõvebben....
Az elmúlt egy év során több helyen is megjelent, hogy a Hubertus Agráripari Bt. gazdálkodása 2011 óta folyamatosan veszélyezteti a Balaton-Nagyberek, - közelebbrõl a Fehérvíz-Nekota- természetvédelmi területet, és a vízkormányzásával súlyos károkat okoz az ott honos vízi élõvilágban.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011 õszén ismeretlen tettes ellen természetkárosítás gyanújával tett feljelentést ez ügyben. A nyomozás azóta befejezõdött, de sajnos hivatalos tájékoztatás mindeddig nem jelent meg, pedig társaságunk ezt több alkalommal külön kérte.
Munkatársunknak azonban hivatalos úton módjában állt betekinteni a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság 14000/184-47/2011/bü. számú nyomozást megszüntetõ határozatába, melyet már az ügyészség is jóváhagyott és elfogadott.
Ennek a határozatnak a lényeges megállapításai a következõk voltak:
- A Balaton-Nagyberek vízkormányzását kizárólagos jogokkal és kötelezettségekkel 2010 óta a Balaton-nagybereki Vízitársulat végzi, a Hubertus Agráripari Bt-nek a gazdálkodása során semmilyen vízkormányzási jogosultsága nincsen, ilyen tevékenységet nem is folytatott.
- A vízkormányzással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az illetékes vízügyi hatóság írta elõ évtizedek óta változatlan paraméterekkel.
- A Balaton-nagyberek Vízitársulat ezen kötelezettségeinek mindenkor maradéktalanul eleget tett, beleértve az érintettekkel való együttmûködési és tájékoztatási kötelezettséget is.
- Fentiekre tekintettel a természet károsítás bûncselekményének alapos gyanúja miatt indított nyomozást bûncselekmény hiányában megszüntette.
Társaságunk elvárja, hogy a fenti információ birtokában a továbbiakban ne érje õt a környezetkárosítás vádja, és továbbra is mindent megtesz azért, hogy a bûncselekmény hiányáról szóló hivatalos nyilatkozatot mihamarabb megoszthassa a nyilvánossággal.
Tisztelettel: HUBERTUS Agráripari BT Vezetõsége
Idén eddig 525 borjú született cégünknél. A fiatal borjakat egy ideig az ún. „szalmabála óvodában" tartjuk az anyákkal együtt. Itt lehetõség van megtekinteni, bemutatni az ifjú szarvasmarhákat a hasonlóan ifjú közönségnek.
A látogatás szervezésével kapcsolatban kérem, érdeklõdjön az alábbi elérhetõségen:
Regina Hahnenkamm
A Hubertus-Hof Szálloda és Étterem 2012-ben mindkét kategóriájában elnyerte a Magyar Turizmus Minõség Díjat. Az étterem kategóriában immár másodszor, míg a szállodák közül elsõ alkalommal került fel a listára.
A díjazottakat megtekintheti az alábbi linken:
Köszönjük!
Cégünk a 2011-es repcevetésnél helyezte üzembe új generációs „Strip Till" vetõgépét: Horsch Focus 6 TD, amely repce és gabonafélék vetéséhez lett kifejlesztve.
A technika lehetõvé teszi a 34 cm-es sortávolságot, valamint a 25 cm-ig kapákkal történõ lazítást. Ezzel egyidejûleg akár két szintben történhet a mûtrágya adagolása. Az ezt követõ gumikerekes visszatömörítéssel együtt történik a vetés az így kialakított vetõágyba.
Mindezen mûveletek együttes végzése csökkenti a költségeket és növeli a munkahatékonyságot, biztosítva az eddig megszokott hozamszintet.
Idén kipróbáltuk gépünket a búza vetésénél is. Képeket szintén mellékeltünk:
Cégünk júliusban látta vendégül a AGCO cég alkalmazottait. Vendégeink Európa több országából érkeztek, voltak köztük angolok, skótok, finnek, olaszok és németek. Üzleti vendégeink szállását a Hubertus Hofban biztosítottuk. A Hubertus Bt. területén készültek a képek és videók az új gépkatalógusokhoz. A katalógusban szereplõ márkák: Fendt, MF és Laverda.
Az alább található linkeken videókat tekinthet meg, ha jobban szemügyre veszi a környezetet, ismerõs helyszínekkel találkozhat...
- FENDT - C betakarítás
- (kéthelyi hegyen, a Lóki Csárdánál)
- FENDT - L betakarítás
- (háttérben a marcali víztározó, távolabb a Badacsony)
- Massey Ferguson kombájn
- (beüzemelés Sáripusztán)
- Laverda kombájn
- (szintén Marcali közelében a víztározónál)
A fotoshooting során készült képeket a linkre kattintva megtekintheti!
Kedves Barátaink, Vendégeink, Kollégáink, és Partnereink!
Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy részt vettek cégünk 5. Nyílt napján, és együtt ünnepeltük a Hubertus Bt. 20. születésnapját! Örömmel vettük a rengeteg pozitív visszajelzést ... jó szívvel gondolunk majd erre a napra!
Néhány levél...
/Köszönjük a meghívást a tegnapi napra! Jól éreztük magunkat!/
üdv; Gábor
Kedves Hubertus Bt.,
köszönjük szépen a tegnapi meghívást, nagyon jól éreztük magunkat, élmény volt látni a Hof-ot a sok emberrel.
Sikerekben gazdag további folytatást kívánok!
Andrea
Elõször is szeretnék gratulálni a tegnapi rendezvényhez, mert igazán professzionálisan volt lebonyolítva.
Remek volt a hangulat, érdekes vetélkedõk és programok várták a látogatókat. Az étel a szokásos pazar ízekkel kifogástalan volt.
A családom minden tagja jól érezte magát és ha lehetett volna estig maradtak volna.
Horváth család
„...a hetvenszázalékos növénytermesztéssel és csak harmincszázalékos állattartással fennálló jelenlegi hazai agrárium fenntarthatatlan. Ezt az összes korábbi kormány is belátta, de az arányváltoztatás érdekében semmit sem tettek, viszont annál többet beszéltek róla. A mostani az elsõ valós lépés az állatállomány növelése érdekében. Az unióban egyébként a növénytermesztés - állattartás aránya jellemzõen 56-44 százalékban oszlik meg. Az alágazatok egymásra utaltsága miatt - az egyiknek szüksége van az abrakra, a másiknak a trágyára stb. - az uniós átlag tekinthetõ egészségesnek...." (Magyar Nemzet, 2011.11.24)
A Hubertus Bt. földjein a növénytermesztés és állattenyésztés aránya 55-45%, valamint mezõgazdasági földterületeit és állatállományát tekintve kéthektáronként 1,3 nagyállat egységet (szarvasmarhát) tart.
A cég húsmarha állománya országos szinten is jelentõs: az egyik legnagyobb Angus vérhányadú állománya tartja karban a Nagyberek legelõit. A közel 1.300 anyatehén és szaporulata, éves szinten átlagosan 3.000 állat ellátása, gondozása, õrzése az év minden napján szakértelmet és felelõsséget igénylõ feladat. A húsmarha ágazat közvetlenül 17 családfõnek ad munkát.
A marhaállomány mellett az egyik legnagyobb fácántenyésztõ teleppel rendelkezünk, ahol vadászatra és továbbtenyésztésre tenyésztünk, nevelünk vadász,- és királyfácánokat valamint foglyokat. A közel 5.000 darabos törzsállomány után a tojásszedés, a keltetés, a napos állatok gondozása majd a növendékek nevelése 10 állandó és 5 idõszaki dolgozó családjának a megélhetését biztosítja.
Az állatállomány közel teljes takarmányszükségletét a Hubertus Bt. növénytermesztésében dolgozó traktorosok, gépkezelõk állítják elõ, mely tevékenység szintén 5-10, egész évben biztos munkahelyet eredményez.
Mindemellett más cégek, vállalkozók munkáját, termékeit is folyamatosan igénybe vesszük (állatorvos, gyógyszerek, takarmány-kiegészítõk, szállítmányozók, speciális felszerelések, stb.), mellyel további 50-100 fõ munkabérét segítjük kitermelni.
„...ha az elvárt kéthektáronkénti egy nagy állat tartásának kötelezettségét vesszük, úgy ez nagyjából 35 ezer marhát jelent..."
Fontos hozzátenni, hogy az állam elvárásai csak akkor tudnak teljesülni, ha ehhez megfelelõ hátteret biztosít. Tehát az állattartás nem csak munkát, hanem eszközöket, istállót, tárolót, további építményeket és beruházásokat igényelne. A feltételeknek és elvárásoknak egyensúlyban kell lenni.
Meglévõ állatállományunkat tekintve a cég még legalább 1.600 ha területet tudna mûvelni, úgy, hogy az állam által elvárt kéthektár / egy nagyállat egységet tartani tudja.
„...célunk a kétkezi munkát igénylõ ágazatok erõsítése, ilyen az állattartás és a kertészet..."
A Hubertus Bt. által létrehozott Terra Pannonia termékcsaládon keresztül a vidékieknek lehetõségük van saját földjük termését feldolgozva megvásárolni. A Terra Pannonia élelmiszercsalád a vertikális integráció révén biztosítja, hogy az érték helyben maradjon, hogy az érték a vidékieknél maradjon. A márka több minõségi élelmiszert ölel fel (hidegen sajtolt olajok, házi lekvárok, natúr mézek), és mind a környék alapanyagaiból készülnek. Ezáltal helyben biztosított a kertészeti termékek magasabb szintû feldolgozása, nem a nyersanyag kerül külföldre, hogy az által külföldi munkavállalóknak adjon munkát az élelmiszer feldolgozása és elõállítása.
Az elkövetkezendõ fejlesztések révén lehetõség nyílik minõségi húsfeldolgozó kialakítására, így tovább növelhetõ az általunk hozzáadott érték az állattenyésztés területén is.
„...az államnak nem a gazdasági hatékonyság az elsõdleges érdeke, hanem a társadalmi hatékonyság. Ezt szem elõtt tartva kívánja bérbe adni a tulajdonában lévõ földeket..."
A Hubertus Bt. tevékenysége során a somogyi vidék számára mind gazdasági, mind társadalmi értékeket kíván teremteni és a már meglévõket megõrizni!
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében megrendezésre került European Energy Manager képzést Mozsár Erik szolgáltatási ágazatvezetõ kollégánk kiváló eredménnyel sikeresen elvégezte.
A tanfolyam során elkészített Hubertus - Hof energia-racionalizálási lehetõségei címû projektmunka mindenki számára meggyõzõ volt.
Dr. Magyar Zoltán vezetõ oktató az eredményhirdetésen külön gratulált a kiváló projektmunkához és a megtartott prezentációhoz.
Walter Förster és csapatától köszönõlevelet kaptunk. Leírták mennyi felejthetetlen élménnyel gazdagodtak a számukra szervezett fácán keresõvadászat alkalmával. Egy szép idõben zajló sikeres vadászatot tudhatnak maguk mögött, a Nagyberek vadregényes világában.
Az általuk készített képeket alább megtekinthetik!
Az itt vadászó vendégeknek kellemes kikapcsolódást és élményt nyújthatnak a november elejétõl január végéig szervezett fácán keresõvadászatok, ahol nem ritka a 80-120 db-os teríték.
Várjuk Önöket jövõre is!
VIZITÚRA A NAGYBEREKBEN
A Hubertus-Hof Szálloda április végén látta vendégül újságírók egy kis lelkes csoportját. A program keretén belül a Nagyberek csatornahálózatán tettek kenu és kajak túrát.
A Magyar Hírlapban megjelent cikket a vizitúráról az alábbi linken lehet olvasni:
http://magyarhirlap.hu/vizitura-a-nagyberekben
A vizitúráról bõvebb információ a Hubertus-Hof Szálloda recepcióján kérhetõ:
Telefon: 06 85 560 930
A Terra Pannonia angus marhahús a Balaton alapanyaga
A Hubertus Agráriapri Bt duális képzési helyet hirdet:
Mezőgazdasági mérnük BSC szak 2 fő
Kereskedelmi és Marketing BSC szak 1 fő
Pénzügy és Számvitel BSC szak 1 fő
Azt már tudjuk milyen ételek és hogyan készülnek angusból, de most lássuk a hátországot. Milyen szakembergárda és háttérmunka áll a Hubertus Agráripari Bt angus marháinak húsminősége mögött. A sáripusztai telepen, Kanyar Roland állattenyésztési ágazatvezetővel beszélgettünk.
Mióta zajlik az angus tenyésztés?
A Hubertus Bt, a Balaton Nagybereki Állami Gazdaság jogutódja, ahol már a hetvenes évek óta tradicionálisan húsmarhát tenyésztettek. Kezdetben hereford fajtával dolgoztunk, majd 1997-ben az aberdeen angus fajtával kezdtük el a fajta átalakító keresztezést. Mára ott tartunk, hogy a kb. 1400 db-os tehénállományunkban 1000 feletti tisztavérű angus tehenünk van, amelyből körülbelül 350-es a törzsállományunk. Ezek között bikanevelő teheneink is vannak, akik tenyészbika előállításra is alkalmasak.
Mi történik az utódokkal, egy kisborjúval miután megszületik?
A Hubertusnál mesterséges termékenyítést és vadpároztatást is alkalmazunk, majd két ciklusban, februártól és májustól kezdődnek az ellések. A borjú október végéig az anyjával marad, ez idő alatt kizárólag az anyja tejével és fűvel táplálkozik. Októberben bekerülnek ide a telepre, ahol élősúly és ivar szerint csoportosítjuk őket és megkezdődik a hízlalás. 18-22 hónapos korukra érik el az 500-600 kilós vágósúlyt, ekkor a saját húsfeldolgozónkba kerülnek.
Hány állattal dolgoznak a hizlaló telepen?
Ez egy 1200 férőhelyes hizlaló telep, de jelenleg kb. 1500 állatunk van itt. Így most fejlesztenünk kell, egy teljesen új, 500 férőhelyes hizlaló építését kezdtük meg.
Hogy zajlik a hizlalás?
A telepen naponta 30 tonna takarmány fogy. Elsősorban saját magunk által termesztett takarmányt és vásárolt kiegészítőket kapnak. A jó húsminőséghez nagyon fontos szempont, hogy mikor mit eszik az állat, mert kezdetben csontot és izmot épít. Ilyenkor magas a fehérje igénye. A hizlalás végén pedig nagy energiaigényük van, mert ekkor építik be a faggyút.
Faggyút?
Igen, az angus marhák húsminősége azért olyan jó, mert genetikailag márványozott húst építenek. Vagyis ha megnézünk egy rostélyost vagy egy hátszínt, akkor jól látszik, hogy szépen egyenletesen márványozott, mert a faggyú beépült az izomrostok közé. Ez azért fontos, hogy ne kelljen olajjal locsolni, hanem a saját zsírjában jó minőségű steaket lehessen sütni ebből a húsból.
Saját állat, saját takarmány, saját húsfeldolgozó. Teljes a lefedettség.
Igen. Szeretnénk minél hatékonyabban és minél magasabb minőségben kiszolgálni a termőföldtől az asztalig a termékpályát, ami ritka ma Magyarországon ebben az ágazatban. A legeltetésre és a tömegtakarmány termelésre tökéletesek a környezeti adottságok a Nagyberek területén. A Hubertusnál amennyit csak lehet, legelőn tartjuk az állatokat, majd itt bent a telepen is igyekszünk minél jobb tömeggyarapodást elérni, prémium húsminőséget biztosítva az asztalra.
